Mielőtt elkezdenénk fordítani egy szöveget, hasznos, ha rendelkezünk bizonyos elméleti ismeretekkel a feladatról. Miből áll a fordítás? Az elterjedt vélekedésekkel ellentétben a fordítás nem mechanikus feladat.
Igaz, hogy a nyelvtani szabályokat és a nyelvi kódokat alkalmazni kell, de a fordítás nem egy lépésről lépésre történő folyamat, hanem inkább egy olyan tevékenység, amelynek fontos része a felfedezés, a fordítandó szöveg jelentésének megfelelő kifejezések kitalálása.
A fordítás kreatív tevékenységnek tekinthető, ezért a gépek, az automatikus fordítóprogramok soha nem lesznek képesek tökéletesen helyettesíteni az embert ebben a feladatban. A kreativitás az, ami különbséget tesz két fordítás között, amelyek ugyanazt a dolgot fejezik ki, amelyek közül az egyiket jónak ismerjük el, a másikat pedig nem. A fordítás nemcsak pontosan, hanem többé-kevésbé szépen is elkészíthető.
A fordítás a jeleknek más jelekbe való átöntése, és ez nem mindig verbális, hanem néha a jelek, eszmék nem nyelvi formákra is lefordíthatók, mint például a képzőművészet esetében. Ezt csak az emberi ad tudja megtenni.
Az agy működése és a kreativitás
Az emberi elme feldolgozza és lefordítja a jeleket, értelmezőket hoz létre, amelyek viszont új jelek. A fordításban egy jelből indulunk ki, amelyből az elmében létrejön egy tolmács, és a fordító keres egy másikat, amelynek jelentése egyenértékű vele. Ez nem egy egzakt művelet, hanem egy nyitott folyamat, amelyben új jelek keletkeznek, amelyek még fejlettebbek lehetnek, mint az első.
A fordítás a képzeletbeli és kreatív gondolkodásmódhoz kapcsolódik. Ez nem más, mint egy nyitott értelmezési folyamat. Sosem fogunk tudni szóról szóra visszaadni valamit, el kell engednünk a szó pontos jelentését, és csak a kifejezés lelkére kell gondolnunk. Ez teszi a tolmácsolást olyan nehéz munkává, hiszen nagyon erős agyi aktivitást igényel, ami végig pozitív hatással lesz az egészségünkre is. Ha ki akarjuk próbálni a tudásunkat, akkor próbáljunk meg fordítani.