Ha megpróbálunk visszamenni a világjárvány előtti életünkbe, emlékszünk arra, hogy alig használt valaki arcmaszkot. Valójában meglepődtünk, amikor a keleti turisták abban sétálgattak a városainkban. Egyik napról a másikra azonban hozzá kellett szoknunk, hogy ezek a kiegészítők a mindennapjaink részei lettek.
Ezenkívül az arcmaszkok használata a világjárványt követően az influenzaszerű megbetegedések számának jelentős csökkenéséhez vezetett. Azt is megfigyelték, hogy tavasszal ritkábban fordult elő allergia, ami valószínűleg szintén a maszkok használatának köszönhető.
Mindezen okok miatt nagyon valószínű, hogy a covid-19 után a lakosság továbbra is használni fogja őket, de nem tömegesen, mint most, hanem speciális helyzetekben.
A Science magazin szerint az arcmaszkok hosszú távon továbbra is szükséges termékek maradnak, amihez két fontos szempontot kell figyelembe venni: az eldobható arcmaszkok tömeges fogyasztásának környezeti hatását, valamint a hosszan tartó és napi használatuknak az emberi egészségre gyakorolt hatását.
Az emberi egészségre gyakorolt hatások
Nagyon kevés tanulmány van arról, hogy milyen lehetséges kockázatokkal járhat az arcmaszkok tartós használata az emberekre nézve. Az egyik első megfigyelt tünet az úgynevezett akné, amely az eltömődött pórusok miatt megjelenő pattanások felbukkanása az arcon. Ezek a nedvesség miatt keletkeznek, ami beszélgetés közben keletkezik, és csak megfelelő higiéniával küzdhető le.
Környezeti hatás
A világjárvány nyomán megnőtt a műanyag, különösen az eldobható műanyag gyártása és fogyasztása. Az eldobható maszkok tömeges fogyasztása nagy mennyiségű hulladékot termel, amelyet nem lehet újrahasznosítani. Figyelembe véve a világszerte használt egészségügyi eszközök számát és súlyát (2,5 gramm a higiénikus maszkok esetében és 7 gramm a szövet maszkok esetében), évente 0,2-6,3 millió tonna arcmaszk-hulladék keletkezik majd.
A környezetbe kerülve ezek a maszkok lassan kisebb részecskékre, mikroműanyagokra bomlanak, ugyanakkor kémiai adalékanyagok is keverednek hozzájuk.